Mikor magához tért, egy ismeretlen helyen találta magát. Egy kényelmetlen ágyban volt, teste az otthoni lepedővel volt betekerve. Ahogy felült és alaposan körülnézett, egyedül volt a helyiségben. Hol lehet Chanyeol? Kikászálódott az ágyból és a helyet kezdte vizsgálni. Néhány méterre tőle néhány ruhája volt kikészítve. Összeszedte őket, majd elkezdte magát kibogozni a lepedőből, mikor Chanyeol-t ketten bevonszolták hozzá.
Mindkettő férfi volt. Odament hozzá és a száját nyalogatta, ahogy végignézett rajta. - Hmmmm..... gyönyörű nő létedre azt hittem okosabb vagy! - közelebb ment hozzá és megragadta a tarkóját, amit szó nélkül tűrt. - Láttam mennyire élvezted, amikor döfködött. Szinte könyörögtél, hogy ne hagyja abba. - kuncogott. - Ha egy kibaszott vámpírnak szétteszed a lábad, akkor én is jó leszek!
A következő pillanatban a férfi az ágyra dobta és elkezdte kibogozni a lepedőből.
Chanyeol feltápászkodott és közéjük ugrott, de a másik azonnal ráütött a hátára és fájdalmasat nyöszörögve terült el a földön. - Most ő sem tud megvédeni. - közölte vele a férfi magabiztos mosollyal.
Fejét oldalra billentette és felhúzta a jobb a szemölcsökét. - Oh, tényleg? - Hirtelen pattant fel az ágyról, megragadva a férfi nyakát és hagyta, hogy vámpír énje győzedelmeskedjen.
- Uramisten! Hogy nem vettük észre?
Túlvilági hangon kezdett nevetni. - A tévedésért halál jár! - A másik férfi ordítozva szaladt ki a helyiségből és még csak arra se vette a fáradtságot, hogy bezárja őket. Gondolkodás nélkül a karmaiban lévőre emelte tekintetét, majd az érzéseivel mit sem törődve mélyesztette fogait a nyakába. Néhány perc után elengedte, így a földre rogyott, majd odament a fiúhoz.
- Jól vagy, Channie?
A fiú alig bírta kinyitni a szemeit és zihált, ahogy a fájdalom szétáradt a testében. Nem gondolkodott, egyszerűen csak visszament a még élő férfihez és egy kézzel odahúzta a fiúhoz. Kezét odaemelte a szájához, majd fogaival feltépte a csuklóját és a szájához tette. - Igyál! - Úgy tűnt eljutott Chanyeol agyáig, amit mondott, mert rátapadt a vérző sebre és mohón kezdett inni.
A férfi kezdett magához térni. Próbálta kirángatni a kezét a fiú karmaiból, de képtelen volt rá, mert így is erősebb volt nála. - Azonnal engedj el, te vérszívó rohadék! - Chanyeol nem reagált, csak szorosabban fogta és ivott, ő pedig emiatt dühös volt. - Nem hallottad amit mondtam?
- Pofa be! - kiáltott rá a férfire, majd odasétált és megragadta a nyakánál, hogy mozdulni se tudjon. Mikor eléggé legyengült, felállt és a ruhái felé vette az irányt. Olyan gyorsan öltözött fel, hogy Chanyeol is csak meredten nézett rá. A következő pillanatban felpattant, majd a falhoz nyomta, mikor odaért az ajtóhoz.
Éhes ajkai pillanatok alatt vették birtokba az övét és nem akarták elengedni. Úgy érezte, Chanyeol teljesen az irányítása alatt tartja. Belenyögött a csókba, mikor a fiú egyik keze rásimult a mellére. Jól tudta mit akar és azt is, hogy be kell fejezniük, mielőtt elkezdenék. Ki kell jutniuk, mielőtt megérkezik az erősítés.
Kelletlenül tolta el magától a fiút, majd megragadta a csuklóját és húzni kezdte magával. Addig nem engedte el, míg be nem értek a városba. Egy elhagyott gyárban voltak. Jól megjegyezte magának a környéket. Ahogy beértek a házába, hátra hagyta a fiút és ruháit ledobva bemasírozott a fürdőszobába és beállt a zuhany alá.
Chanyeol követte és együtt fürödtek. Ahogy egymást mosták, megérezte a keménységét a fenekének nyomódni. Egy halk sóhaj hagyta el a száját. Két kéz simult rá a melleire és meleg ajkak a nyakára. Egyáltalán nem akart ellenállni, sőt nem érte váratlanul sem, mégis remélte, hogy megkegyelmez neki és hagyja, hogy előtte legalább egyenek.
- Chanyeol, kérlek. - próbált hatni rá és úgy tűnt sikerült.
- Mi a baj? - suttogta a fülébe, ezzel is reszketést keltve benne.
- Szeretnék előtte enni. - sóhajtotta.
Chanyeol eltávolodott tőle. - Ok, előbb eszünk, de aztán nem menekülsz.
Elmosolyodott, majd felé fordult és megcsókolta. Maga is meglepődött, hiszen az előbb azt mondta előbb egyenek. Egy forró nyelv kért bebocsátást a szájába és egy keményen merevedő férfiasságot érzett meg a bejáratánál, mikor felemelte az ölébe és neki nyomta a falnak. Mikor résnyire nyitotta ajkait, a fiú kihasználta a lehetőséget és átcsúsztatta nyelvét a szájába.
Felszisszent, mikor Chanyeol ajkai levándoroltak a nyakára és megszívták a bőrét. - Azt mondtad visszafogod magad. - emlékeztette.
- Képtelen vagyok rá. - mondta, mielőtt belé hatolt.
Mindkettejük ajkairól hangos nyögések szakadtak fel, ahogy Chanyeol mozogni kezdett. Karjaival átkarolta a nyakát és minden alkalommal belenyögött a szájába, még akkor is, ha nem csókolták egymást. Hosszú ideig tarott, majd a gyönyör villámcsapásként érte mindkettejüket.
Chanyeol erőtlenül tett még néhány mozdulatot, aztán szorosan magához ölelte és úgy pihegtek. Eltartott jó ideig, míg minden lenyugodott. Befejezték a zuhanyzást és lementek a konyhába enni. A fiú olyan jóízűen evett, mint még eddig soha. Mindent megevett, ami csak volt. Miután végeztek az evéssel, elégedetten nyújtózni kezdett.
- Finom volt, köszönöm. - mosolygott rá a fiú.
Felállt, és elkezdte összeszedni a tányérokat. Megengedte a mosogató vizet és tisztítani kezdte a koszos tányérokat, evőeszközöket és poharakat. Annyira elmerült a mosogatásban, hogy észre sem vette a mögötte álló fiút. Arra eszmélt fel, hogy két kar fonódik a derekára és ajkak simultak a nyakára. - Chanyeol, állj le. - nevetett.
- Naaaa... hagyd a mosogatást és menjünk lefeküdni.
- Jézus! Nemrég csináltuk és nem bírsz magaddal! - Csattant fel.
- Nem tehetek róla. - suttogta a fiú a szájába.
- Szeretnék elmosogatni.
Chanyeol megunta a játszadozást és inkább segített neki elmosogatni, hogy hamarabb végezhessenek. Éhes volt, mindkét értelemben. A lány vérét akarta venni, miközben mélyen belé hatol és hallgatja a nyögéseit. Hamar végeztek a mosogatással és az ágyban kötöttek ki....
-----------------------------------------------------------------------------------------------------
Most ennyi telt tőlem.... Remélem azért tetszett és véleményt is kapok... ^^